Közönséges tengericsillag: rövid összefoglaló
A Közönséges tengericsillag (Asterias rubens) a tengerek egyik legismertebb és legelterjedtebb állata. A testén található öt kar és a csillagszerű alakja miatt könnyen felismerhető. A faj a hideg északi vizekben él, az Atlanti-óceán partvidékein található meg nagy számban
Az étrendje változatos, beleértve a kagylókat, csigákat és tengeri sünt is. Szaporodása rendkívül érdekes, a hím megtermékenyítő sejtjeit a nőstény belsejébe fecskendezi, és ott történik meg a tojások megtermékenyítése. A Közönséges tengericsillag fontos ökológiai hatással bír, mint ragadozója az alsóbb táplálékrendszereknek
Azonban, súlyos veszélyben van az emberi tevékenység miatt, mivel gyakran fogják ki és exportálják élőhelyeiről. Ezért fontos odafigyelni és védeni ezt az érdekes és sokoldalú élőlényt.
Külső megjelenése
A Közönséges tengericsillag (Asterias rubens) testfelépítése öt sugárszimmetrikus karból áll, melyek körülbelül 30 cm hosszúságúak lehetnek. A karokat körüllengő tüskék és szívókorongok segítik a mozgásban és az élelem megragadásában. A test felső oldala világosabb, mint az alsó oldal, amely sötétebb
A nemi dimorfizmus alacsony szintű, így a hímek és nőstények hasonló megjelenésűek. Az újszülött egyedek átmérője körülbelül 5 mm, és hasonlítanak a felnőttre, de kevésbé tüskések és szívókorongjaik nem fejlettek még teljesen. Összességében a Közönséges tengericsillag testfelépítése és megjelenése nagyon jellegzetes, ami segíti az azonosítását a természetben
Földrajzi elterjedése
A Közönséges tengericsillag (Asterias rubens) földrajzi eloszlásának legfontosabb tényezői közé tartozik az északi-atlanti partok, ahol a hideg vízben élnek. Biológiai szempontból a tengerfenék és a sziklás partok jelentik az ideális élőhelyüket. Az élelmiszerforrás és a természetes ragadozók jelenléte szintén befolyásolja elterjedésüket
A Közönséges tengericsillag fontos szerepet játszik az északi-atlanti ökoszisztémában, és a biomonitorozás során fontos indikátorszervezetnek tekinthető.
Élőhelye és életmódja
A Közönséges tengericsillag (Asterias rubens) a Balti-tenger, az Északi-tenger és az Atlanti-óceán északi részén található. Az állatok általában 10-30 cm átmérőjűek, és legfeljebb 40 cm-re nőhetnek. A tengericsillagok nagyon lassan mozognak, és az élőhelyükhöz kötődnek
A lábukon található tapadókorongok segítségével tudnak mozogni és ragaszkodni a sziklákhoz vagy más kemény felületekhez. A Közönséges tengericsillagok évente egyszer szaporodnak. A nőstények több millió petét raknak le, amelyeket a hímek megtermékenyítenek
A peték kikelése után a fiatal tengericsillagok planktonikus lárva alakban úsznak, mielőtt letelepednének és felnőttekké válnának. A tengericsillagok között nincs társas viselkedés vagy kommunikáció. Az állatok legfeljebb annyit tesznek, hogy elhagyják az egyes területeket, ha a környezetük megváltozik vagy ha késztetést éreznek az ivarzáshoz
Az állatok nem képesek megkülönböztetni a nemüket csak vizsgálat útján lehet megmondani az egyed nemeit. A hímek és nőstények hasonló kinézetűek, de a hímek általában kisebb méretűek. Összességében a Közönséges tengericsillagok egyszerű életmódot élnek, amely magában foglalja a lassú mozgást és az egyszeri éves szaporodást
Az állatok magányosan élnek, és nem kommunikálnak egymással vagy képesek felismerni egymás nemét csak vizsgálat útján lehet megmondani az egyed nemeit.
Táplálkozás
A Közönséges tengericsillag (Asterias rubens) tápláléka általában más állatokból áll. Főleg kagylókat, csigákat és tengeri sünt fogyasztanak, de előfordulhat, hogy apróbb halakat is elfogyasztanak. A táplálkozásuk során fontos szerepet játszik az emésztőrendszerükben található savas anyag, amely segíti a kemény külső héjak és páncélok felbontását
A Közönséges tengericsillagoknak nincs szükségük sok táplálékra, mivel lassú az anyagcseréjük, így akár hetekig is képesek éhínségben élni.
Szaporodás és utódok
Az Asterias rubens, vagy közönséges tengericsillag párzási szokásai a következők:A tengericsillagok általában hermafroditák, azaz mindkét nemiszervük megvan. Azonban a Közönséges tengericsillag esetében előfordul, hogy két egyed is részt vesz a párzási aktusban, így van hím és nőstény is. A párzási szezon áprilistól júniusig tart
A hímek és nőstények együtt úsznak, majd amikor megtalálják egymást, megkezdődik a párzási ceremónia. A hímek kis spermiumot bocsátanak ki a vízbe, melyet a nőstények magukba szívhatnak. A termékenyítés után a nőstények több száz petét raknak le, melyek 1-2 hét alatt fejlődnek ki kis lárvákká
A lárvák 1-2 hónapig úsznak a planktonrétegben, majd megtelepednek az aljzaton. A terhesség időtartama körülbelül 3-4 hónap. Az anya nem gondoskodik utódairól, azok önállóan fejlődnek ki
Remélem hasznos volt ez az információ!
Populáció és veszélyeztetettség
A Közönséges tengericsillag (Asterias rubens) populációszáma jelenleg nem ismert, azonban a faj szerepel az IUCN Vörös Listáján, mint legkevésbé aggódó (Least Concern) kategóriába tartozó állat. A tengericsillagok fontos szerepet töltenek be az ökoszisztémákban, mivel a tengerfenék takarításával és a táplálékpiramis alsó szintjén lévő állatok fogyasztásával ők is táplálékként szolgálnak más állatfajok számára. Azonban, túlzott gyűjtése és a tengerekben bekövetkező környezeti változások (például a klímaváltozás vagy az emberi tevékenység hatása) negatív hatást gyakorolhatnak a populációra
Érdekeségek gyerekeknek
- A közönséges tengericsillagnak van öt karja, amivel mozog és táplálkozik.
- A tengericsillagok képesek megújulni, ha elveszítik valamelyik karjukat, akkor az újra nőni fog.
- A közönséges tengericsillagok általában éjszaka aktívak, nappal pedig inkább pihennek.
- A tengericsillagoknak nincs agyuk és szemeik sem, de az érzékszerveik segítségével képesek érzékelni a környezetüket.
- Közönséges tengericsillagok gyakran előfordulnak a sekély vizekben és a part menti területeken, de vannak olyan fajtái is, amelyek mélyebb vizekben élnek.
